Érdekességek Zamárdiban - A Szamárkő és a szűz lányok tánca

Érdekes látnivalók Zamárdban

Szamárkő

A sziklatömböt Zamárdi nyugati végén, a Kiserdő domboldalán találjuk meg.

Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén “tűzgödröt” látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön látható a két nyom melyekhez a legenda köthető. 

A  „Szamárkő” a vasútállomástól a piros és a sárga turistajelzést követve érhető el. A magányos sziklacsoport ősi áldozati hely. (Az Árpádok idején ördögkőnek nevezték.) Sok helyi legenda kötődik hozzá.

Nem annyira látványos, inkább olyan pihenőhely melyet az ősök szelleme leng be. A sziklacsoportról az ördögkőről kapta az egész hegy az Ördögkő-hegy nevet, később az “ördög” előtag lekopott róla, és maradt a hely neve: Kőhegy.

„A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma.

A régi öregek azt vallják, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide. Vagy a vízözön hagyta itt. Egy korabeli ismertető szerint pedig a Szentföldről hozták a keresztes vitézek. Ezek a legendák…

A valóság az, hogy a kő helyben képződött, vulkáni utóműködés hatásár, amikor a mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze szilárd kőzetté a homokot. A szürke homokkőben még megkövült csigák is láthatók.

Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül”termékenység-varázslatot” mutatott be bizonyos szertartások között. A pogányisten-anya és napisten tiszteletére terményeket és állatokat áldoztak fel, égettek el, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt.

1942-ben Margittay Richárd író és villatulajdonos kutatta a kő eredetét és szerepét. A követ fehér ló áldozati kövének tartotta. Ajánlotta a kő megásását…. A leletek egy része a megyei múzeumba került.

1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét. A kő mellett, mélyen, kővésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében.

 Az önkormányzat vezetősége és az “Egyesület Zamárdiért” lelkes emberei rendezték az érdekes történetű kő környékét. Feliratos táblát és pihenőpadokat helyeztek el a kő körül. Kedvelt kirándulóhely.”

Forrás, további információ: www.zamardi.hu

http://abalaton.hu/2011/06/30/szemarko-es-a-kohegyi-kilato-zamardi/

Eddig a hivatalos történet, szerencsére kiegészíthetem most egy sokkal izgalmasabbal a geocaching.hu oldalról:

„A Szamár-kőről:
A nyári napforduló ünnepe, a kultikus tűzgyújtások ideje. Ez egyrészt a nap, másrészt a megtisztulás szimbóluma is. Az V. század óta a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyházi liturgia átvette, a tüzet megszentelte. (Június 24. Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja.)
Számos hiedelem fűződik a TŰZ-höz. Azt tartották a tüzek megvédenek a betegség ellen, a termést védik a jégveréstől. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek. Szokásban volt a tűz átugrása is.
Zamárdi változatban a még érintetlen lányokat hívják fel a tűz átugrására. Akinek ez nem sikerülne, vagy bizonytalan annak sikeres átugrásában azt férfiak átsegítik.
Szent Iván éjjelének ünnepe az északi népeknél ma is élő ünnep. A zord hűvös éghajlaton igazi öröm az emberek számára a nyár érkezése.
A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A kislányok házról-házra járva köszöntő énekeket mondtak, cserébe néhány fillért és süteményt kaptak.
(Nálunk a délszláv hatást mutató Iván változat honosodott meg)
A láda új küllemet és beltartalmat kapott, továbbá egy finom kis rejteket a korábbi pihi helyétől mintegy 20 m-re. (KORMI, MEKI fotóiból csak a rejtekre vonatkozót cserélem, mivel a szamárkőről jó a képanyag.)
A láda leírést is meghagytam, úgy ahogy volt, mindössze azzal egészítettem ki, hogy Zamárdiban minden év Szt Iván éjszakáján, egy történelmi idő-kereszmetszet jegyében - ősi pogány szokás szerint - fiatal (még biztosan érintetlen) lányok tüzugrása e Szamárkőnél történik meg. (Ha érdekel benneteket vegyetek részt rajta. Ez a mulatság egészen hajnalig tart. ennek keretében megismerkedhettek Zamárdi teljes történelmével.)”

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=137

Térkép és fotók:

http://www.balcsi.net/zamardi-szamarko.html