Érdekességek Zamárdiban - A Szamárkő és a szűz lányok tánca

Érdekes látnivalók Zamárdban

Szamárkő

A sziklatömböt Zamárdi nyugati végén, a Kiserdő domboldalán találjuk meg.

Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén “tűzgödröt” látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön látható a két nyom melyekhez a legenda köthető. 

A  „Szamárkő” a vasútállomástól a piros és a sárga turistajelzést követve érhető el. A magányos sziklacsoport ősi áldozati hely. (Az Árpádok idején ördögkőnek nevezték.) Sok helyi legenda kötődik hozzá.

Nem annyira látványos, inkább olyan pihenőhely melyet az ősök szelleme leng be. A sziklacsoportról az ördögkőről kapta az egész hegy az Ördögkő-hegy nevet, később az “ördög” előtag lekopott róla, és maradt a hely neve: Kőhegy.

„A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma.

A régi öregek azt vallják, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide. Vagy a vízözön hagyta itt. Egy korabeli ismertető szerint pedig a Szentföldről hozták a keresztes vitézek. Ezek a legendák…

A valóság az, hogy a kő helyben képződött, vulkáni utóműködés hatásár, amikor a mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze szilárd kőzetté a homokot. A szürke homokkőben még megkövült csigák is láthatók.

Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül”termékenység-varázslatot” mutatott be bizonyos szertartások között. A pogányisten-anya és napisten tiszteletére terményeket és állatokat áldoztak fel, égettek el, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt.

1942-ben Margittay Richárd író és villatulajdonos kutatta a kő eredetét és szerepét. A követ fehér ló áldozati kövének tartotta. Ajánlotta a kő megásását…. A leletek egy része a megyei múzeumba került.

1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét. A kő mellett, mélyen, kővésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében.

 Az önkormányzat vezetősége és az “Egyesület Zamárdiért” lelkes emberei rendezték az érdekes történetű kő környékét. Feliratos táblát és pihenőpadokat helyeztek el a kő körül. Kedvelt kirándulóhely.”

Forrás, további információ: www.zamardi.hu

http://abalaton.hu/2011/06/30/szemarko-es-a-kohegyi-kilato-zamardi/

Eddig a hivatalos történet, szerencsére kiegészíthetem most egy sokkal izgalmasabbal a geocaching.hu oldalról:

„A Szamár-kőről:
A nyári napforduló ünnepe, a kultikus tűzgyújtások ideje. Ez egyrészt a nap, másrészt a megtisztulás szimbóluma is. Az V. század óta a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyházi liturgia átvette, a tüzet megszentelte. (Június 24. Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja.)
Számos hiedelem fűződik a TŰZ-höz. Azt tartották a tüzek megvédenek a betegség ellen, a termést védik a jégveréstől. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek. Szokásban volt a tűz átugrása is.
Zamárdi változatban a még érintetlen lányokat hívják fel a tűz átugrására. Akinek ez nem sikerülne, vagy bizonytalan annak sikeres átugrásában azt férfiak átsegítik.
Szent Iván éjjelének ünnepe az északi népeknél ma is élő ünnep. A zord hűvös éghajlaton igazi öröm az emberek számára a nyár érkezése.
A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A kislányok házról-házra járva köszöntő énekeket mondtak, cserébe néhány fillért és süteményt kaptak.
(Nálunk a délszláv hatást mutató Iván változat honosodott meg)
A láda új küllemet és beltartalmat kapott, továbbá egy finom kis rejteket a korábbi pihi helyétől mintegy 20 m-re. (KORMI, MEKI fotóiból csak a rejtekre vonatkozót cserélem, mivel a szamárkőről jó a képanyag.)
A láda leírést is meghagytam, úgy ahogy volt, mindössze azzal egészítettem ki, hogy Zamárdiban minden év Szt Iván éjszakáján, egy történelmi idő-kereszmetszet jegyében - ősi pogány szokás szerint - fiatal (még biztosan érintetlen) lányok tüzugrása e Szamárkőnél történik meg. (Ha érdekel benneteket vegyetek részt rajta. Ez a mulatság egészen hajnalig tart. ennek keretében megismerkedhettek Zamárdi teljes történelmével.)”

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=137

Térkép és fotók:

http://www.balcsi.net/zamardi-szamarko.html

Kincsvadászat és rompiknik a Balatonnál

Ha már unalmas a strand és a lángos, indulhat a kincsvadászat a Balaton környékén - a tó mindkét partján rengeteg romos vár és templom vár felfedezésre, amelyek ráadásul ingyen látogathatóak. Akár plédet és piknikkosarat is magunkkal vihetünk, hogy délben már egy ligetekkel körülvett, csendes rom tövében fogyasszuk el az ebédet. Írásunkban egy csokorra valót válogattunk az északi partról, illetve a Balaton-felvidékről. A lenti romok egy részének és még sok minden másnak a leírása részletesen is megtalálható a Balatoni romok blogon, ahonnan további ötleteket meríthettek kirándulásokra.
http://balatoniromok.blogspot.hu/

Essegvár romja, Bánd

Ha valaki szereti az olyan várromokat, ahol a madár se jár, annak pont megfelelő Bándon a XIV. századi Essegvár romja. Eredetileg fából építették, feltehetően 1270 körül, majd a XIV. században alakították át kőépületté. A faluból rövid, meredek turistaösvény vezet a várhoz.  Gyönyörű, verőfényes, kora nyári délutánon jártunk arra, de közelben-távolban nem volt más látogató.

Régi papírmalom, Sóly
  
A zirci cisztercita apátság az 1780-as években határozta el, hogy papírmalmot alapít a birtokához tartozó Sóly faluban, kihasználva az ottani patak kiváló vízhozamát. Egy évtized múlva már meg is kezdte működését a malom, amelynek termékeit nem elsősorban könyvek készítéséhez használták, hanem közigazgatási és egyházi adminisztrációs célokra. A termelés egészen 1851-ig zajlott, amikor is már nem tudták tartani a versenyt a korszerűbb nagyipari, gépesített üzemekkel.
A sólyi papírmalom romjait kalandos volt felkeresni. A Kossuth Lajos utcáról a Vasút utcára fordulva két régi kőhídon kell keresztülhajtani, aztán a második után rögtön balra fordulni. Itt a murvás út hamar eltűnik, és a gazos réten kell haladni. Amikor nekivágtunk a kis – korántsem terepjáró-viszonyokra kitalált – autóval a mezőnek, kérdéses volt, meddig bírjuk. Teljes megrökönyödésünkre a nagy semmiből előbukkant egy másik autó, így azt előzékenyen magunk elé engedve csak addig mentünk, amíg nem láttuk, hogy az elakadt a fűben. Így hát leálltunk, és gyalog folytattuk az utunkat, míg a fák lombjai közül végre előtűntek a falmaradványok.

Papsokai Szent Mihály templomrom, Balatonfüred

 Balatonfüred nemcsak a cukrászdáiról nevezetes, de számos múzeuma és egyéb nevezetessége mellett egy templomromot is találunk itt. Papsoka elnevezése egyházi birtoklásra utal, részben itt laktak a tihanyi apátság szolgái. A román templomot többször átépítették, valószínű, hogy a török időkben pusztult el. Balatonszőlős felé haladva, a Vázsonyi útról már meglátjuk a hegyen ágaskodó templom romjait, amihez mindenképp érdemes felkapaszkodni, már csak a kilátás miatt is.

Barlanglakások és templomromok, Tihany

Tihany a romvadászok egyik kedvenc terepe lehet, itt ugyanis három érdekes rom is van. A barlanglakásokban feltétlenül érdemes tenni egy túrát. Az Árpád utca végén ingyen le lehet parkolni, onnan szűk fél óra alatt a jól jelzett ösvényen elérhetőek a barlangok, amelyek a X-XI. század környékén keletkeztek. A sétaútról pompás kilátás nyílik a tavakra, az azon ringatózó vitorlásokra, az apátság tornyaira és a falura. A romantikus, nyugodt hangulatot a körülöttünk repkedő pillangók és a kabócák zümmögése is erősítette, no meg az erdő végtelen nyugalma.
Tihanyban a remetelakokon kívül két Árpád-kori romtemplom is áll: az apáti templomrom és az újlaki templomrom. A XII. századi, román stílusú apáti templomromot a 71-es út sajkodi leágazása közelében találjuk, a gondozott réten jól látható a főútról. Az újlaki templomrom sajnos nem érvényesül olyan szépen, meglehetősen benőtte a növényzet. A Club Tihany Hotel főúttól legtávolabbi parkolójához, a recepció környékére kell menni, és ott, a zöld kerítésen két kapu található: az egyik, az íjászoké általában zárva van, úgyhogy a másikon kell bemenni, ahonnan pár tucat lépcső vezet fel a kis templomhoz.

Szarvaskői vár, Döbrönte

Az Esterházy család mauzóleumáról nevezetes Gannától pár percre található Döbrönte, egy szépen rendezett kis falu, a szarvaskői vár romjaival. A falu főutcájáról remek látvány nyílik a temető felett elhelyezkedő vár két megmaradt részére: a rondellára és a belső torony egy részletére.

Forrás:  http://welovebalaton.hu/hu/latnivalok-kultura/cikkek/2013/08/14/kincsvadaszat-es-rompiknik-a-balatonnal-1-resz