2014. május 12., hétfő

Kincsvadászat és rompiknik a Balatonnál

Ha már unalmas a strand és a lángos, indulhat a kincsvadászat a Balaton környékén - a tó mindkét partján rengeteg romos vár és templom vár felfedezésre, amelyek ráadásul ingyen látogathatóak. Akár plédet és piknikkosarat is magunkkal vihetünk, hogy délben már egy ligetekkel körülvett, csendes rom tövében fogyasszuk el az ebédet. Írásunkban egy csokorra valót válogattunk az északi partról, illetve a Balaton-felvidékről. A lenti romok egy részének és még sok minden másnak a leírása részletesen is megtalálható a Balatoni romok blogon, ahonnan további ötleteket meríthettek kirándulásokra.
http://balatoniromok.blogspot.hu/

Essegvár romja, Bánd


Ha valaki szereti az olyan várromokat, ahol a madár se jár, annak pont megfelelő Bándon a XIV. századi Essegvár romja. Eredetileg fából építették, feltehetően 1270 körül, majd a XIV. században alakították át kőépületté. A faluból rövid, meredek turistaösvény vezet a várhoz.  Gyönyörű, verőfényes, kora nyári délutánon jártunk arra, de közelben-távolban nem volt más látogató.

Régi papírmalom, Sóly
  
A zirci cisztercita apátság az 1780-as években határozta el, hogy papírmalmot alapít a birtokához tartozó Sóly faluban, kihasználva az ottani patak kiváló vízhozamát. Egy évtized múlva már meg is kezdte működését a malom, amelynek termékeit nem elsősorban könyvek készítéséhez használták, hanem közigazgatási és egyházi adminisztrációs célokra. A termelés egészen 1851-ig zajlott, amikor is már nem tudták tartani a versenyt a korszerűbb nagyipari, gépesített üzemekkel.
A sólyi papírmalom romjait kalandos volt felkeresni. A Kossuth Lajos utcáról a Vasút utcára fordulva két régi kőhídon kell keresztülhajtani, aztán a második után rögtön balra fordulni. Itt a murvás út hamar eltűnik, és a gazos réten kell haladni. Amikor nekivágtunk a kis – korántsem terepjáró-viszonyokra kitalált – autóval a mezőnek, kérdéses volt, meddig bírjuk. Teljes megrökönyödésünkre a nagy semmiből előbukkant egy másik autó, így azt előzékenyen magunk elé engedve csak addig mentünk, amíg nem láttuk, hogy az elakadt a fűben. Így hát leálltunk, és gyalog folytattuk az utunkat, míg a fák lombjai közül végre előtűntek a falmaradványok.


Papsokai Szent Mihály templomrom, Balatonfüred


 Balatonfüred nemcsak a cukrászdáiról nevezetes, de számos múzeuma és egyéb nevezetessége mellett egy templomromot is találunk itt. Papsoka elnevezése egyházi birtoklásra utal, részben itt laktak a tihanyi apátság szolgái. A román templomot többször átépítették, valószínű, hogy a török időkben pusztult el. Balatonszőlős felé haladva, a Vázsonyi útról már meglátjuk a hegyen ágaskodó templom romjait, amihez mindenképp érdemes felkapaszkodni, már csak a kilátás miatt is.


Barlanglakások és templomromok, Tihany



Tihany a romvadászok egyik kedvenc terepe lehet, itt ugyanis három érdekes rom is van. A barlanglakásokban feltétlenül érdemes tenni egy túrát. Az Árpád utca végén ingyen le lehet parkolni, onnan szűk fél óra alatt a jól jelzett ösvényen elérhetőek a barlangok, amelyek a X-XI. század környékén keletkeztek. A sétaútról pompás kilátás nyílik a tavakra, az azon ringatózó vitorlásokra, az apátság tornyaira és a falura. A romantikus, nyugodt hangulatot a körülöttünk repkedő pillangók és a kabócák zümmögése is erősítette, no meg az erdő végtelen nyugalma.
Tihanyban a remetelakokon kívül két Árpád-kori romtemplom is áll: az apáti templomrom és az újlaki templomrom. A XII. századi, román stílusú apáti templomromot a 71-es út sajkodi leágazása közelében találjuk, a gondozott réten jól látható a főútról. Az újlaki templomrom sajnos nem érvényesül olyan szépen, meglehetősen benőtte a növényzet. A Club Tihany Hotel főúttól legtávolabbi parkolójához, a recepció környékére kell menni, és ott, a zöld kerítésen két kapu található: az egyik, az íjászoké általában zárva van, úgyhogy a másikon kell bemenni, ahonnan pár tucat lépcső vezet fel a kis templomhoz.



Szarvaskői vár, Döbrönte

Az Esterházy család mauzóleumáról nevezetes Gannától pár percre található Döbrönte, egy szépen rendezett kis falu, a szarvaskői vár romjaival. A falu főutcájáról remek látvány nyílik a temető felett elhelyezkedő vár két megmaradt részére: a rondellára és a belső torony egy részletére.


Forrás:  http://welovebalaton.hu/hu/latnivalok-kultura/cikkek/2013/08/14/kincsvadaszat-es-rompiknik-a-balatonnal-1-resz

Életképek tavaly nyár végéről


A kőből épített sütögető első beüzemelése.   :)

Itt éppen a mindenki által jól ismert gulyás készült bográcsban:


A mágikus tűz

Második beüzemelés, itt már tárcsával sütögettünk:


...és a zöldségek:




Mi a teraszon, a nyár utolsó igazán szép napján:

Panorámafotó a kilátóból

 Gyönyörű a kilátás az endrédi kilátóból:


Balatonendréd közvetlenül a Zamárdi fölött fekvő hegyen helyezkedik el van, a főút túloldala már oda tartozik, tulajdonképpen 1920-ig kizárólag az számított lakott területnek. A parti rész nyaralóterület és ártér volt, csak a Balaton partjának szabályozása azaz a part végleges feltöltése és kiépítése után alakult ki ez a mai viszonylatban is meglehetősen nagynak nevezhető Zamárdi nyaraló város.

Az endrédi kilátó már a múlt század elején állt, de már az első világháború elején lerombolták, így azt nem tudjuk pontosan hol is volt, de feltételezhetően közel a maihoz.     




2013. június 30., vasárnap

Látogatható biofarmok a Balaton környékén





Akár bevallja, akár nem, sok városi ember előbb lát mangalicát vagy szürkemarhát a tányérján, mint élőben. A farmlátogatás izgalmas alternatíva lehet a strandolás helyett, főleg, ha gyerekekkel nyaralunk. A Balaton-felvidéki biofarmok tulajdonosai sok esetben tudatosan választották az önellátást a kényelmes városi élet helyett. A látogatható gazdaságokban ízelítőt kaphatunk abból, milyen az élet természetközelben, kisebb komfortfokozaton, de kevesebb stressz nélkül.

Bácshegyi kecskefarm

Pettenkoffer Viki két évtizede hagyta ott a fővárost egy Káli-medencei tanya és egy másik életforma kedvéért. A legendás sajtkészítő a Káptalantóti melletti Bácshegyen él férjével és négy gyerekével. 25-50 kecskét nevelnek 7 hektáron, az állatok száma változó, és a takarmányt is ők termesztik. Az első kecske azért került a háztartásba annak idején, mert nem volt áram, és hűtőszekrény híján meg kellett oldani, hogy friss tej legyen a háznál a gyereknek.

A maradék tejből készült el az első kecskesajt, ma pedig Viki kakukkfüves, levendulás, és számos más fűszerezésű sajtjai, ordája és kecskejoghurtjai számítanak a káptalantóti termelői piac egyik legkeresettebb termékének. A kecskesajt-mozzarellát pedig kifejezetten az egyik legkedveltebb Balaton közeli vendéglátóhelynek, a köveskáli Kővirág Panzió és Étteremnek készíti.

A kecskék szabadon járnak-kelnek a villanypásztorral bekerített legelő-területeken. A farmon előzetes bejelentkezés alapján lehet sajtot venni, kóstolni, de látogató csoportokat nem fogadnak.

Kővári farm

A Kékkút és Káptalantóti között félúton található farmon mintegy 400 állat - kecske, bárány, mangalica, szamár és ló - él. A tulajdonosok, a Kővári-házaspár pedagógusi pályájukat cserélték le a Káli-medence néha igen sok kihívással teli romantikájára. Kecskesajtot több mint 10 éve készítenek, és mangalicatermékeik is egyre népszerűbbek.

A farm előzetes bejelentkezés nélkül, ingyen látogatható, viszont a tulajdonosok a rengeteg teendő miatt valószínűleg nem tudnak külön foglalkozni a vendégekkel. Aki vásárolni jön, a sajtok mellett füstölt és frissen vágott húst is vehet, a vevő akár helyben is levágathatja a disznót. A híres fokhagymás és bazsalikomos sajtokat a káptalantóti piacon is meg lehet találni.

Salföldi Természetvédelmi Major

Itt aztán tényleg minden egy helyen megtalálható, ami egy városi gyereknek hatalmas élmény lehet. A rackajuh, bivaly, mangalica, szürkemarha és más őshonos állatok mellett lovak és háziállatok is láthatók, ezenkívül azt is megtudhatjuk, mi a különbség a puli és a mudi között. A majorságban van gyógynövény-és fűszerkert is, a korabeli mezőgazdasági munkákról pedig a régen használatos eszközökből és fotókból rendezett kiállítás nyújt ízelítőt.

Lovagolni óránként 2000-3000 forintért lehet, a futószáras oktatás 2500 forintba kerül fél órára. A szokásos turistaprogram - csikósbemutató pálinkával és pogácsával - igazán a külföldi ismerőseinknek lehet izgalmas, érdemes inkább felfedezni a közeli pálos kolostorromot az erdőben. A majorságot Ábrahámhegy felől a legegyszerűbb megközelíteni, a belépő felnőtteknek 500, a gyerekeknek 300 forint.

Krisna-völgy

A somogyvámosi Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm közösségének tagjai többségükben szintén a városi életmódot cserélték vidékire. Jelenleg kétszáz hektáron folyik vegyszermentes gazdálkodás, gabonafélékből és gyümölcsökből teljesen, zöldségekből 70%-ban önellátó a közösség. Évente több mint 30 ezer vendég érkezik ide, és az itt lakók szívesen osztják meg az egészséges életmód, a biogazdálkodás és a megújuló energiaforrások használatában szerzett tapasztalataikat.

A védikus ökofaluban biokertészet, tehenészet, méhészet és arborétum is működik, az idei évtől egy indiai tehénfajtát, zebut is tartanak. A Krisna-völgy minden nap látogatható, viszont be kell tartani néhány szabályt. Amíg ott tartózkodunk, ne fogyasszunk alkoholt, húst, halat és tojást, és a dohányzás sem megengedett. A farm és az arborétum területére a háziállatokat sem vihetjük magunkkal.

Forrás: utajovobe.eu