Akár bevallja, akár nem, sok városi
ember előbb lát mangalicát vagy szürkemarhát a tányérján, mint élőben. A
farmlátogatás izgalmas alternatíva lehet a strandolás helyett, főleg, ha
gyerekekkel nyaralunk. A Balaton-felvidéki biofarmok tulajdonosai sok esetben
tudatosan választották az önellátást a kényelmes városi élet helyett. A
látogatható gazdaságokban ízelítőt kaphatunk abból, milyen az élet
természetközelben, kisebb komfortfokozaton, de kevesebb stressz nélkül.
Bácshegyi kecskefarm
Pettenkoffer Viki két évtizede
hagyta ott a fővárost egy Káli-medencei tanya és egy másik életforma kedvéért.
A legendás sajtkészítő a Káptalantóti melletti Bácshegyen él férjével és négy
gyerekével. 25-50 kecskét nevelnek 7 hektáron, az állatok száma változó, és a
takarmányt is ők termesztik. Az első kecske azért került a háztartásba annak
idején, mert nem volt áram, és hűtőszekrény híján meg kellett oldani, hogy
friss tej legyen a háznál a gyereknek.
A maradék tejből készült el az első
kecskesajt, ma pedig Viki kakukkfüves, levendulás, és számos más fűszerezésű
sajtjai, ordája és kecskejoghurtjai számítanak a káptalantóti termelői piac
egyik legkeresettebb termékének. A kecskesajt-mozzarellát pedig kifejezetten az
egyik legkedveltebb Balaton közeli vendéglátóhelynek, a köveskáli Kővirág
Panzió és Étteremnek készíti.
A kecskék szabadon járnak-kelnek a
villanypásztorral bekerített legelő-területeken. A farmon előzetes
bejelentkezés alapján lehet sajtot venni, kóstolni, de látogató csoportokat nem
fogadnak.
Kővári farm
A Kékkút és Káptalantóti között
félúton található farmon mintegy 400 állat - kecske, bárány, mangalica, szamár
és ló - él. A tulajdonosok, a Kővári-házaspár pedagógusi pályájukat cserélték
le a Káli-medence néha igen sok kihívással teli romantikájára. Kecskesajtot
több mint 10 éve készítenek, és mangalicatermékeik is egyre népszerűbbek.
A farm előzetes bejelentkezés
nélkül, ingyen látogatható, viszont a tulajdonosok a rengeteg teendő miatt
valószínűleg nem tudnak külön foglalkozni a vendégekkel. Aki vásárolni jön, a
sajtok mellett füstölt és frissen vágott húst is vehet, a vevő akár helyben is
levágathatja a disznót. A híres fokhagymás és bazsalikomos sajtokat a
káptalantóti piacon is meg lehet találni.
Salföldi Természetvédelmi Major
Itt aztán tényleg minden egy helyen
megtalálható, ami egy városi gyereknek hatalmas élmény lehet. A rackajuh,
bivaly, mangalica, szürkemarha és más őshonos állatok mellett lovak és
háziállatok is láthatók, ezenkívül azt is megtudhatjuk, mi a különbség a puli
és a mudi között. A majorságban van gyógynövény-és fűszerkert is, a korabeli
mezőgazdasági munkákról pedig a régen használatos eszközökből és fotókból
rendezett kiállítás nyújt ízelítőt.
Lovagolni óránként 2000-3000
forintért lehet, a futószáras oktatás 2500 forintba kerül fél órára. A szokásos
turistaprogram - csikósbemutató pálinkával és pogácsával - igazán a külföldi
ismerőseinknek lehet izgalmas, érdemes inkább felfedezni a közeli pálos
kolostorromot az erdőben. A majorságot Ábrahámhegy felől a legegyszerűbb
megközelíteni, a belépő felnőtteknek 500, a gyerekeknek 300 forint.
Krisna-völgy
A somogyvámosi Krisna-völgy Indiai
Kulturális Központ és Biofarm közösségének tagjai többségükben szintén a városi
életmódot cserélték vidékire. Jelenleg kétszáz hektáron folyik vegyszermentes
gazdálkodás, gabonafélékből és gyümölcsökből teljesen, zöldségekből 70%-ban önellátó
a közösség. Évente több mint 30 ezer vendég érkezik ide, és az itt lakók
szívesen osztják meg az egészséges életmód, a biogazdálkodás és a megújuló
energiaforrások használatában szerzett tapasztalataikat.
A védikus ökofaluban biokertészet,
tehenészet, méhészet és arborétum is működik, az idei évtől egy indiai
tehénfajtát, zebut is tartanak. A Krisna-völgy minden nap látogatható, viszont
be kell tartani néhány szabályt. Amíg ott tartózkodunk, ne fogyasszunk
alkoholt, húst, halat és tojást, és a dohányzás sem megengedett. A farm és az
arborétum területére a háziállatokat sem vihetjük magunkkal.
